A legkisebb királyfi
titka
Lejegyezve: 2017.03.11
Ugyan mire számíthat az ember, ha harmadiknak születik?
Hisz bátyjai születési jogon mindig elsőbbséget fognak
élvezni. A koronára esélye sincs, s a királyi vér
örökségén kívül itt semmi sem az övé.
Van azonban egy óriási előnye a legkisebbségnek: hiányzik
belőle az elsőszülött gőgössége valamint a másodszülött
versengése és bizonyítási kényszere. Ő azonos önmagával,
se több se kevesebb másnál, pontosan az, aki. És éppen
a helye elfogadása teszi őt naggyá a történet végére.
Nála ugyanis a királyság nem alapfelszereltség, nem
valami olyasmi, amibe beleszületik, de nem is a cél,
hanem a jutalom, amelyet akkor kaphat csak meg, ha
bejárja a maga útját.
Kedves Férfi! A legkisebb királyfi azt üzeni neked,
hogy ne akarj király lenni! A királyságra nem születünk,
hanem kiérdemeljük. Nem te választod a királyságot,
hanem a királyság választ téged. Majd akkor, ha méltóvá
váltál rá.
Hogy mit kell ehhez tenned? Először is felejtsd el
a királyságot. Mondj le a nagyságról, és legyél a
legkisebb. Dobj le minden gőgöt, 'nekem-jár' követelést,
'én-tudom' önteltséget, 'vagyok-már-valaki' nagyarcot,
légy alázatos és szerény. Ne prédikálj és ne dirigálj,
hanem menj, és érj meg a királyságra! Indulj el csendesen
és hittel a szívedben, a saját utadon, belső iránytűdet
követve.
Találd meg azt a Nőt, aki Rád vár. Ez
most a feladat. Ne akarj vezetővé válni, s ne
keress királyságot. Mert királyság csak annak adatik,
aki végigjárja a neki rendelt utat.
Mielőtt másokat vezetnél, tanuld meg magadat vezetni!
Csak kövesd a szíved, keresd meg a Te királylányodat,
küzdj meg érte sárkánnyal és tengeri szörnnyel, hóviharral
és jégesővel, boszorkánnyal és útonállóval, mászd
meg a magas hegyeket és a mélységes völgyeket, szeld
át a száraz sivatagokat és háborgó tengereket, nézz
szembe kísértéssel, megvetéssel, magánnyal, nélkülözéssel,
s amikor már végigjártad a magad útját, megéltél mindent,
mit meg kellett élned, levizsgáztál bátorságból és
hűségből, kitartásból és szeretetből, akkor és csak
akkor érkezhetsz meg a királylányhoz.
A legkisebb királyfi egyet akar: megtalálni a Nőt,
a királylányt. Ezért indul el és vállal minden viszontagságot.
S rendelődik mellé sokféle segítő: tündér, kismadár,
törpe, varázsló, mindig épp a megfelelő, aki ellátja
jótanáccsal és mindenféle varázseszközzel.
Megnyugtató
ígérete a mesének, hogy aki meri a szívét követni,
az megkap minden látható és láthatatlan támogatást,
hogy célját elérje.
A királyság pedig a bónusztrack a sztoriban, amihez
a királylány szívének elnyerése által juthat. Nem
cél, hanem következmény.
Aki szeret, királlyá válik.
Nem ő nevezi ki magát királlyá, nem birodalmat akar
építeni, egyszerűen csak szeretni vágyik a Nőt. Az
apja sem azért küldi el, hogy tegyen szert vagyonra
és rangra, hogy szerezzen be egy koronát, hanem azért,
hogy feleséget találjon. Mindenki olyat talál, amilyet
megérdemel. A mi királyfink, a legkisebb, a legnemesebbet
választja, mert neki nem kell a gőgös, cicomás aranyba
foglalt nyafka fajta. S a királylány apja is csak
ahhoz adhatja a lányát, aki kiállt minden próbát és
elnyerte a lánya szívét. Az ilyen férfira pedig már
egy országot is rá lehet bízni.
S hogy miért mesélem ezt el? Mert a mese nem mese.
A mese maga az élet szimbólumokba kódolva.
Jó lenne, ha a mai férfi nem feledkezne el a meséről
nagy igyekezetében, hogy valakivé tegye magát. Ne
tedd, kedves Férfi. Menj és cselekedj! Érd el a
Nő szívét. Tűzön vízen át. Képes vagy rá? Akarod-e
őt és csakis őt?
A mese igaz. Mondd, vállalod-e
a legkisebb királyfi sorsát?
Mert egy nő szívét elnyerni valóban királyság.
Ha ezt megérted, mindent megértesz.
Magadról, a Nőről, lelki nagyságról és az életről.