Sématörés - Nőként, belülről
Lejegyezve: 2016.07.15

Ha létezne kézikönyv arról, hogyan kell összerakni A NŐ-t, már rég megírták volna, és valószínűleg bestseller lenne, az anyák ezt ajándékoznák cseperedő lányaiknak karácsonyra, és az útmutatásokat követve mindegyikükből hamarosan A NŐ válna. Csupa A NŐ szaladgálna az utcán, minden férfi A NŐ-vel élhetne, és nem lenne több panasz a nőkre.

Csakhogy nincs ilyen kézikönyv. Vagyis nagyon sok van, gyanúsan sok. Divat lett beszélni A NŐ-ről, tanulmányozni, elemezni, mindenki állít róla valamit, számtalan instrukciót találunk arról, milyen is legyél, és milyen életutat járj be, ha NŐ akarsz lenni.

Mindannyiunkban él egy kép A NŐ-ről. De vajon ugyanarról a nőről beszélünk? És egyáltalán: létezik-e "A NŐ"? Találkozott már vele valaki?? Ki az a lény, akit ennyire sztárolunk, hogy minden nőnek rá kell hasonlítania?

Látszólag egy nagyon szabad világban élünk, ma már a nőknek is rengeteg lehetőségük van a kibontakozásra, mégis azt látom, ez sokszor csak ál-szabadság. A reklámok, a filmek, a könyvek, a vallások, de sokszor még a modernkori tanítók is azt sugallják, létezik egy standard A NŐ-höz, amibe bele kell érned, amit meg kell tanulnod és el kell sajátítanod. Lehet, hogy ez modernebb standard, mint kétszáz évvel ezelőtt, de attól még standard. Mégis, honnan is tudhatná bárki is, milyenné kell válnod? Ha azzá válsz, elég jó leszel? Tökéletesnek kell lenned, ideává kell nőnöd? Miből táplálkozik ez a mérhetetlen sok elvárás, ami a nőkre olyan erős hatással van, hogy még a mai korban is képesek vagyunk magunkra és egymásra kényszeríteni, s szabadkozni, ha mégis kilógunk a sorból?

Bert Hellinger, a családállítás atyja soha egyetlen sort sem írt le, nem örökítette meg az utókor számára, amit tanított. Azt mondta: Amit ma igaznak vélek, csak ma igaz. Holnap már lehet, hogy egészen más lesz igaz. Egyszerűen azért, mert az élet ennyire változó, sokféle, ellentmondásos, összetett, pillanatnyi, mi pedig nem látunk rá az egészre, mindig csak egy kis részét fedi fel előttünk, s ezért kár általánosítani: az elméleteket rendre megcáfolja a gyakorlat. Akkor miért gondoljuk, hogy tudjuk, milyen A NŐ??


Az Éva-mítosz oldalborda-képe olyan terhet rakott ránk, nőkre, aminek azóta sem tudunk megfelelni. Vagy ha sikerül, nagyon rosszul kezdjük érezni magunkat a bőrünkben. Mintha lekicsinyítettek volna bennünket, és bezártak volna egy dobozba, majd ráírták: NŐ. Egyre több nő érzi azonban azt, hogy túl szűkre szabott ez a doboz, és túlságosan sematikus, valahogy egyre kevésbé akarunk és tudunk megmaradni benne. Nem vagyunk hajlandóak betörni, de a feminizmus harcos kitörését sem tartjuk járható útnak. Az az élet, amit élünk, s az a nő, akit belülről ismerünk, már nem kér az elméletekből, az előírásokból, a sémákból, a másokhoz hasonlításból. A nők felébredtek, élni kezdtek, nőni kezdtek, és kinőtték az előregyártott dobozokat. Miközben valami újba érnek bele, elutasítják a Tökéletes Nő mítoszát is, semmi kedvük ideális nőt játszani, mennyei magaslatokba felérni, és egy eszményi nőt megtestesíteni. Egyáltalán nem akarnak olyan nagyok lenni, hogy elérhetetlen ideává váljanak. Belefáradtak a sok alakításba, és már önmagukat szeretnék alakítani.

Hogy mire vágynak? Egyediségre. Személyességre. Hús-vér valódiságra. Személyre szabott szerepekre. Saját választásokra. Igaziságra. Egyéni megoldásokra.

"A bölcs ember mindig önmagához hasonlít." (Sextus Empiricus, ókori filozófus)

Az a NŐ, akit én ismerek, már nem akar a mások által kijelölt úton haladni. Ettől még nem lesz lázadó vagy forradalmár, harcolni sincs már kedve senkivel, egyszerűen csak úgy döntött, szeretné járni az egyedi útját, élni az ő sajátos, csak rá jellemző női sorsát, s megalkotni a maga különleges női változatát. Az a nő, akit én ismerek, emelt fővel vonul ki a régi játékból, pontosan tudja, hogy ő nem egy férfiból lett oldalborda, hanem önálló, külön is létező egész. Ha férfi oldalán éli az életét, akkor is megmarad kerek egésznek, nem tagadja a fele-ség intézményét, de egész-ségével teszi teljessé a Kapcsolatot. Tiszteli a hagyományokat, de nem akar már minden örökséget továbbvinni, kiválasztja, amit élhetőnek, vállalhatónak, arra érdemesnek tart, és ötvözi azzal, amit a modern női létében megtapasztalt.

Ha karriert épít, azt belső késztetésből, nem pedig bizonyítási vágyból teszi, s örömét leli abban, hogy a munka terén létrehozhat valamit. Nem szül gyereket csak azért, mert mások is szülnek, vagy azért, mert hasznosulnia kell a világban, de ha a szívét követve egy tucat gyereket vállal, és anyaként kiteljesedik, akkor sem tartja magát többnek annál, mint akinek egy sincs. Nem konzervatív és nem liberális, nem tudsz rá címkét aggatni, nem hisz az izmusokban, de hisz magában - és hisz a férfiban is. Néha szívdöglesztő istennő, máskor védelemre szoruló kislány, egyik pillanatban bájos kamasz, a következőben bölcs, érett nő, lehet gondoskodó anya, vagy tüzes szerető. Úgy változik, mint a Hold, ezerféle formában nyilvánul meg, néha elfogy, aztán nőni kezd, kiteljesedik, majd kezdi újra az egészet. Egyszerre felrázóan bonyolult és megnyugtatóan egyszerű, misztikus, mégis megfogható, állandóságát örök változása adja.


Az a nő, akit én ismerek, nem akar Superwoman lenni. Igazi életet akar élni, ezért már nem játszik szerepeket, magához mindig hű, és ettől hiteles, vállalja az érzéseit, a tökéletlenségét is, mer hibázni, segítséget kérni, és elég bátor ahhoz, hogy őszinte legyen. Belenéz saját rejtett világa mélységes kútjába, megismeri, megérti, elfogadja önmagát, és maga körül másokat is. Az alá- és fölérendeltég helyett a mellérendelődésben hisz, az embereket társainak tekinti, párkapcsolatban, barátságban,munkában egyaránt.

Az a nő, akit én ismerek, már nem akar "A NŐ" lenni. Megelégszik azzal, hogy ő Egy nő a sok közül, és hisz benne, hogy ezzel együtt lehet az Egyetlen nő egy férfi számára. Tudatában van a női lét sokféleségének, tiszteli a többi nő másságát, egyedi útját. Tudja, hogy töredékes, hogy nem élhet meg minden női sorsot és minden női szerepet egyetlen életben, elfogadja mindezt, s pont ettől tökéletes. Ő az a nő, aki - bár csak egy darabkát tud lehozni neked A NŐ ideájából a Földre, de azt teljes szívvel-lélekkel, hitelességgel és bátorsággal teszi, s ezzel a legtöbbet adja, amit csak adhat. Valódiságot ad. Ő az Igazi Nő.

S hogy hol vannak ilyen nők? Rengetegen vannak, itt élnek körülöttünk, itt élnek bennünk. Megvalósulva és potenciálisan egyaránt, szunnyadóban és ébredezőben, elfogyóban és megújulóban, Holdként, fényesen, változóan. Szeretném levenni a nőkről az összes elvárást, címkét, kategóriát és kőbe vésett sémát, amit a világ valaha rájuk aggatott, s amibe oly sokan próbálják őket beletuszkolni. Kinyitni a dobozok tetejét, és kiengedni onnan őket. Azt mondani: Nem tudom, ki vagy, milyen vagy, vagy hogy milyennek kellene lenned. Az egyetlen, aki tudja: Te vagy. Gyere, üljünk ide a földre, és derítsük ki, mi minden van benned. Fedezzük fel A NŐ-t, aki Benned lakik.

A Te Utad kurzus abból a vágyból született, hogy a nőket saját egyéni útjukon támogassam. A sémák ellenpontozásaként jött létre. A kiindulás az egyedi nő, a különbözőség, a saját mintázat. Mindezt egy sajátságos Körben, mert olykor jól esik magunk közt lenni, kizárni a férfivilágot, és belülre, a bennünk élő nőre figyelni. Amikor mi nők összejövünk, együtt vagyunk, mindig kialakul a Női Kör. Olyan tér, amely szinte magától születik, bevon minden jelenlévőt, és közösséggé formál minket. Minden női körnek saját illata, színe, formája és ritmusa van. Felébreszti a szunnyadó ősi női erőt, összeköt az eredetünkkel, és egymáshoz kapcsol bennünket. Mi nők ismerősen mozgunk ebben a közösségben, hisz alapvetően nem riválisok, hanem egymás támogatói, szövetségesei vagyunk. Jó erre újra és újra emlékezni. Megidézni örökké változó magunk, belenézni egymás hold-tükrébe, felragyogni és újjászületni.


A női kör egyik legnagyobb értéke, hogy befogadó, elfogadó, nyitott és bizalommal teli. Bármit hozhatsz, ami épp te vagy. Nem számít, hol tartasz épp az utadon, milyen állapotban, helyzetben vagy, milyen terheket cipelsz magaddal, itt mindent kimondhatsz, megmutathatsz, felvállalhatsz. Mi rád vagyunk kíváncsiak, a valódiságodra és az egyediségedre. Várunk, ha vannak kérdéseid, s ha elég bátor vagy, hogy női közösségben utánajárj a válaszoknak. Miközben közelebb kerülsz saját egyedi mivoltodhoz, a Körben megtapasztalhatod A NŐK sokféleségét, s rajtuk keresztül rálelhetsz a saját Egyedi Női Teljességedre.

Befejezésként álljon itt a Te Utad kurzus egyik résztvevőjének visszajelzése arról, mi is történik ilyenkor az emberben:

"Hihetetlen volt az a hat alkalom, és amilyen finoman vezetted a történések fonalát. Olyan élmény volt ez nekem, mint egy metamorfózis. A tükrök jutottak eszembe... összetört értéktelen tükörnek éreztem magam. Elkeserített, hogy sohasem lehetek olyan sima és szabályos, mint amire vágytam. Nem tudtam, hogy mihez kezdjek a keret nélküli törött darabjaimmal. Aztán megláttam, hogy mi van a tükrön túl. Összeálltak a törött darabok... és nem tükör lett. Hanem milliónyi fényben pompázó kaleidoszkóp."

A cikk eredetileg az azóta megszűnt Frappa Magazinban jelent meg.
Képek forrása: 1. Üvegmandala - Suzan Drummen munkája; 2. Alexander Yakovlev; 3.4. Pinterest